szolyvai gyűjtőtábor, 1944. nov. 18.-1945. ápr. 1.: →Kárpátalja magyar és német férfilakosságának megtizedelésére létrehozott átmeneti tábor, melynek lakóit innen osztották szét a szovjet kényszermunkatáborokba. - A szovjet Vörös Hadsereg 1944. X. végére elfoglalta Kárpátalját, X. 26: Szolyvát. A 4. Ukrán Front haditanácsa 0036. sz. határozatával XI. 13: elrendelte a munkaképes m. és ném. férfilakosság kényszermunkáját. - A →malenkij robot ürügyén elhurcoltak első gyalogos menetoszlopát XI. 18: indították Munkácsról Szolyvára, ahol a savanyúvízforrás fölötti dombon az 1940: épített lovastüzér-laktanyát gyűjtőtáborrá alakították át. A deportálás irányítói I. J. Petrov (1896-1958) vezérezr., a 4. Ukrán Front parancsnoka, L. Z. Mehlisz vezérezr., a 4. Ukrán Front haditanács-tagja, L. I. Brezsnyev (1906-82) ezr., pol. főcsoportfőn., N. Sz. Hruscsov (1894-1971), az Ukrán Komm. Párt Közp. Biz. első titkára, I. A. Szerov (1905-91) tábornok, Fagyejev tábornok, a front hátországát biztosító →NKVD-s csapatok parancsnoka és a helyi közigazg. vezetői. Az elhurcolásokat az NKVD és a Smersh alakulatai, Tkankó, Priscsepa partizáncsoportjai hajtották végre. 1944. XI-1945. IV. 1: bezárásáig kb. 40 ezer férfit hurcoltak a ~ba, ahol kb. 25 ezer fő a hideg, a járványok s a bánásmód miatt elpusztult. - Hogy nem a 'lerombolt ország újjáépítése' volt a malenkij robot célja, bizonyította az, hogy legelső rabjai a 3 szolyvai gyár m. és ném. nemzetiségű munkásai, mérnökei, az isk. tanárai és felsőbb o-os tanulói voltak. Őket követték a Munkács felől érkezők menetoszlopai. A kiválogatott munkabírókat a perecseni gyűjtőtáborba v. a SZU más munkatáboraiba indították gyalogmenetben v. fűtetlen, zsúfolt marhavagonokban; csak kisebbik részük érkezett meg. A rossz táplálás, a meleg ruha és lábbeli nélküli, a téli hidegben fűtetlen nyirkos helyiségekben, gyárakban normarendszerben végeztetett munka s a tisztálkodás lehetetlensége 1944. XII. közepére flekktífusz-járványt okoztak. A halottakat a Galambos felé vezető út melletti tömegsírokba temették. A betegek ellátására az isk-t kórházzá alakították át. - A ~t a hatóságok 1945. IV. elején bezárták, a helybéli asszonyokkal és lányokkal kitakaríttatták és fertőtleníttették. A túlélőket 1946 után engedték haza. - A meghurcoltak és elpusztítottak emlékére 1994. XI. 27: Szolyván emlékparkot avattak. Hasonló gyűjtőtábor és m-ok ezreinek temetője volt Ro-ban a földvári (Brassó m.), a temesvári és a foksáni, Galíciában a lembergi, ahonnan a GULAG táboraiba továbbították a foglyokat. →vérbosszú Bácskában 88-Do.J.

Egyetlen bűnük magyarságuk volt. Emlékkv. a sztalinizmus kárpátaljai áldozatairól 1944-1946. Közread. Dupka György. Ungvár-Bp., 1993. (Kárpátaljai m. kv-ek 9.) - A haláltáborból: Badzey Pál szolyvai lágernaplója. Összeáll. Badzey Imre. Előszó: Benk Károly. Uo., Ungvár-Bp., [1998] (Uaz 87.)